Hogy miért nem ajánlom a Sacred 2 Remastert, miután már játszottam vele 48 órát? A válasz egyszerű: Mert reménykedtem. Reménykedtem benne, hogy talán mégsem lett olyan rossz, mint mondják. Reménykedtem, hogy később majd kijavítják a rengeteg hibát, amik vannak benne. És végül, szerintem annyit megérdemelnek a készítők - Csakis az EREDETI Sacred és Sacred 2 miatt!!! -, hogy legalább egyszer végigvigyem a játékot, mielőtt véleményt írok róla...

De végül csak nem sikerült végigjutni még az alapjáték történetén sem, a kiegészítőig már nem jutottam el. Az első pár zónában még többé-kevésbé játszható volt a Sacred 2 Remaster, bár az új, lebutított kezelőfelület egy nagy rakás sz**, úgy, ahogy van. A miniatűr kurzorról nem is beszélve, alig lehet vele eltalálni az ellenfeleket, és néha nem lehet felvenni és leadni küldetéseket sem, mivel nem tudsz interakcióba lépni az adott NPC-vel. De ezt még a játék újraindítása megoldotta. Viszont, ahogy haladok előre benne, úgy gyarapodnak a hibák is, most tartok a mocsaras résznél (a gyíkemberek falujában), és gyakorlatilag játszhatatlan lett a program. Fél óra alatt kétszer dobott fel az égbe, ahová beragadtam, és csak úgy jutottam le onnan, ha a menüben visszateleportáltam a karakteremet az aktív monolithoz. Mire visszaértem volna oda, ahol voltam, ismét felrepültem az égbe, és ott ragadtam. A harmadik ilyen eset után elegem lett, és abbahagytam.

Gyanítom, hogy ezt a játékot senki sem vitte végig azok közül, akik pénzt akartak kérni érte, mert ha erre valaki nekem azt mondta volna, hogy eladható és sok-sok bevételünk lesz, azt én kapásból kirúgnám a cégtől. Ez konkrétan egy rakás sz**, ami tele van hibával, játszhatatlan és a látvány is felemás. Hiába a 4K felbontás és a sok látványjavító, az eredeti játék grafikája még ezek nélkül is mérföldekkel jobban nézett ki. A karaktermodelleket mintha baltával faragták volna ki, az állatoknak pedig nincs szőrük. Szegény Szerafinom tigrisét mikor megvettem, valami okádék volt, ahogy kinézett. Konkrétan undorodtam attól, hogy ráültessem csórikámra a csajszit. Azóta ezt szerencsére kijavították, de ez csak egy hiba volt a sok közül, még rengeteg van benne. Az összes PhysX-effektet szintén kukázták a játékból, nincsenek pl. sodródó falevelek, és a fizikai modell, amivel ezt helyettesítették, tömény hányinger, egyáltalán nem úgy működik, ahogy kellene, a karakterek összevissza repkednek, bukdácsolnak, egy rakás sz** az egész.

Viszont az eredeti Sacred 2 Gold mára, a legfrissebb Community Patch-csel, a Legacy PhysX meghajtóval és a textúrapakkal együtt immár bőven játszható lett Windows 11 alatt is, ráadásul szinte bug-mentes. Nálam mindössze egyszer-kétszer fordult elő, hogy a 32-bites rendszer miatt kidobott az asztalra, de ez közel sincs ahhoz a kínlódáshoz, amit a Remasterrel átéltem idáig. Az egyetlen dolog, ami miatt eddig kitartottam, hogy maga a játék - még egyszer hangsúlyozom: az EREDETI játék - hangulata annyira addiktív, hogy az összes hibája ellenére egyből belenyomtam annyi órát, hogy sajnos már nem kérhettem vissza érte a pénz, szóval nem volt mit tenni.

És ha már szóba került az eredeti játék: igazán odaadhatták volna ingyen a Remastert azoknak, akik annak idején megvették a Sacred 2 Goldot. És itt most nem az akciósan árult csomagra gondolok (Amiben 6 euró volt a Sacred Gold és a Sacred 2 Gold a téli vásár alatt), hanem még az eredeti DVD-re, amit két évtizeddel ezelőtt vettünk meg teljes áron. Mert a CD-kulcsok még ott vannak mindegyiken, azt beírva bizonyíthattuk volna, hogy megvan. Akkor én is ingyen kaptam volna, akkor bepipálhatnám a négyzetet, hogy ingyen volt, és akkor talán nem írnék ilyen elmarasztaló véleményt sem róla, ha nem fizettem volna érte.

De így, hogy semmi kedvezményt nem kaptam, ráadásul még az eredeti Sacred 2 Goldot sem adhatom oda az egyik barátomnak, hiába fizettem ki annak az árát is, sajnos nem kapjuk meg még egyszer, ha már megvan. Pedig az lett volna a minimum, ha már kifizettetik mindkettőt, akkor igenis adják oda mind a kettőt... Vagy akkor adták volna 5 euróval olcsóbban. Bár, igazság szerint ez a véleményemen akkor sem változtatott volna sokat, de mégis, egy pozitív gesztus lenne a részükről... Viszont az, hogy mostantól az eredeti Sacred 2 Goldot csakis a Remasterrel együtt lehet megvenni, tutira nem véletlen. Mert később, mikor olcsóbb lesz egy akció alkalmával, akkor - és egyedül akkor - 5 euró környékén talán érdemes lesz megvenni a Sacred 2 Remastert. De csak annak, akinek nincs meg a Sacred 2 Gold, mert neki az alapjáték miatt érdemes lesz ennyit kiadnia a Remasterért is. Viszont akinek megvan a Sacred 2 Gold, messzire kerülje el a Remastert.

Én is most fogom, törlöm a Sacred 2 Remastert a fenébe, és visszarakom az eredeti Sacred 2 Goldot...

Sziasztok.

Nagyon sokat játszottam a Titan Quest első részével, bár akkor még nem volt meg eredetiben, később, a kiegészítő megjelenésekor vettem meg a Gold verziót, majd utána a Remaster kiadást is itt Steamen, az összes DLC-vel együtt. És bár ezekkel - más játékok miatt - nem tudtam olyan sokat játszani, mint a nem eredeti alapjátékkal, attól még az egyik kedvencem, így mindenképp a könyvtáramban a helye.

A Titan Quest II jelenleg Early Access változatban van, egyelőre még csak a prológus és az első két fejezet elérhető benne. Jelenleg, 12 órát követően tartok ott, hogy átjutottam a második fejezetbe, vagyis durván a felénél tartok az Early Access tartalmának. Viszont azt már most látom, hogy megérte megvenni ezt a kiadást, hiszen ezért a 30 euróért, amibe kerül, szinte Diablo IV-szintű játékmenetet és grafikát kapunk, pedig az háromszor ennyi volt, mikor megvettem.

A grafika nagyon jó, a játékmenet szintén, kicsit ugyan lassúnak tűnik, nem olyan pörgős, mint a Diablo, de szerintem ez így pont jó. Érdekes ötlet, hogy két kasztot kell kevernünk a játékban, ez kétségtelenül taktikusabbá teszi a harcokat. Lehetünk harcos-mágusok, íjász-harcosok, mágus-íjászok, és mindezek keverékei. Elsőre jó ötletnek tűnik, és szintén jó dolog, hogy bármikor át tudunk talentolni, ha mást is kipróbálnánk...

Viszont, én nem bánnám, ha a végleges kiadásban meg lehetne azt is csinálni, hogy pusztán egyetlen kasztot választani és arra specializálódni, ahelyett, hogy mindenképp hibrid karit kelljen létrehozni. Ezt persze nem negatívumként mondom, pusztán így több lenne a fejlődési lehetőség.

Az irányítással kapcsolatban annyit, hogy szokni kell, nekem elsőre furcsa volt, de később egész jól ráállt a kezem. A fejlődés szintén jó, először legkönnyebb fokozaton kezdtem el, de pár óra után visszaálltam normál nehézségre. Jelenleg 23. szintű vagyok, mikor átjutottam a második fejezetbe, Pánnal kicsit meggyűlt a bajom, csak ötödjére sikerült legyőznöm, de végül meglett, szóval így korrekt. Túl könnyű se legyen, de azért nagyon nehéz sem, szerintem így most pont jó. Bár csak egy karival próbáltam.

Egyelőre ennyi, részemről bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a Hack&Slash játékokat. Akik játszottak az első résszel, semmiképp se hagyják ki, de aki a Diablo után másik ilyen stílusú játékkal akar játszani, ami nem kerül nagyon sokba, annak ajánlom a Titan Quest II-t. Lehetőleg most vegyétek meg, amíg még 30 Euróért a tiétek lehet. Ennyit megér, bár még csak Early Access, és nem teljes, de már most egész jól el lehet lenni vele. Szerintem 20 óra simán lesz nekem benne, míg átjutok a második fejezeten.

Ja, és a legfontosabb: Eddig még nem találkoztam sem fagyással, sem bugokkal, szóval mindenképp dícséret illeti a fejlesztőket. Csak így tovább.:)

A Sacred első részével nagyon sokat játszottam annak idején, de még akkor nem volt meg eredetiben. Később megvettem DVD-n a Sacred Goldot, amiben már a kiegészítő is benne volt, és újra végigvittem, ezúttal már az új karakterrel. A Sacred egyike a kedvenc játékaimnak, mind a mai napig.

A Sacred 2: Fallen Angel című folytatás már magyar felirattal jelent meg, és első nap meg is rendeltem a CD Galaxisból. Szó szerint rongyosra játszottam, szerintem minimum 500 órát tettem bele. Óriási a terep, rengeteg a küldetés, eszméletlenül sok poén van benne (a sírfeliratokon nagyon sokat lehet röhögni, kegyetlen szövegek vannak rajtuk). Később megjelent az Ice & Blood kiegészítő, sajnos ahhoz már nem volt magyar felirat, viszont értek angolul, így annyira nem zavart volna. Ám a magyar alapjátékra nem lehetett telepíteni az Ice & Blood kiegészítőt, ezért kénytelen voltam megvenni a Sacred 2 Goldot DVD-n, hogy tudjak játszani vele. Ma már csak ereklyék ezek a DVD-k, hiszen közben megvettem Steamen is (6.23 Euró volt együtt a Sacred Gold és a Sacred 2 Gold egy akcióban), szóval összesen négyszer vettem meg őket, de egyszer sem bántam meg.

Nemrég bejelentették a Sacred 2 Remastert, így ennek apropóján letöltöttem a Sacred 2 Goldot Steamről, hiszen még ezzel a verzióval nem játszottam, csak az eredeti DVD kiadásokkal. Mivel azóta eltelt 18 év, így nem volt egyszerű elindítani, kellett a Community Patch, a Legacy PhysX driver és a textúrapakk is, amit a Sacred 2 Collector's Edition mellé adtak. De végül sikerült, két nap alatt bele is nyomtam 12 órát, eszméletlenül elkapott a retró hangulat. Szerintem ez önmagában elmondja, milyen fantasztikus játék. Majdnem 20 éves, és még mindig csodaszép a grafikája, 1440p felbontást is ki lehet facsarni belőle, és a textúrapakkal valóban még ennyi idő után is bámulatos.

Összességében mindenkinek ajánlom, aki szereti a Hack & Slash játékokat. Persze nyilván, akinek eddig még nem volt meg, ajánlott megvárni a November 11-én érkező Sacred 2 Remastert, de aki annak idején játszott vele és most szintén a Remasterre vár, de még nincs meg neki Steamen (ami szinte kizárt), az mindenképp vegye meg és töltse le, még mindig nagyon jól el lehet vele szórakozni.

Mivel nekem az egyik kedvencem a Horizon Zero Dawn, és mellette a Forbidden West is, így nézzétek el nekem, ha picit elfogult vagyok a Remaster-rel kapcsolatban. Mindkét résszel elég sokat játszottam már, így biztos voltam benne, hogy a frissített verzió sem fog csalódást okozni. Igaz, ehhez az is kellett, hogy 10 Euróért frissíthettem, amit szerintem megért, hiszen a Forbidden West látványát és technológiai újításait kapjuk meg Zero Dawn alá. Ez nem csak látványbeli különbség, sokkal élettel telibbek lettek a települések, a karaktermodellek pedig mérföldekkel jobban ki vannak dolgozva.

Nem akarom sokáig húzni a szót, a Horizon Forbidden West (és most már a Zero Dawn Remastered is) a legszebb és leghangulatosabb, nyílt-világú kalandjátékok közé tartozik, amivel játszottam. Nagyon tetszik ez a poszt-apokaliptikus világ, nagyon jó, ahogy folyamatosan egyre többet tudunk meg a letűnt emberi civilizációról. Aloy kalandjai mindkét Horizon epizódban fenomenálisak, mind a történet kidolgozásában, mind a régi, ősi romok és nagy, nyílt világ felfedezésében. Érdemes elolvasni a rengeteg feljegyzést, végighallgatni az archív felvételeket, melyekből kiderül, hogyan teltek az emberi civilizáció utolsó napjai, és honnan is származnak a gépek, amik benépesítik a bolygót. (Itt hadd jegyezzem meg, egyetlen pici negatívumként, hogy - bár az eredetiben sem volt -, de ha egyszer már újra kiadták a Zero Dawn-t, igazán készíthettek volna hozzá magyar feliratozást is. Elvégre a Forbidden West teljes magyar feliratot kapott, kipótolhatták volna az első részét is, hiszen a történet folytatásáról van szó, aki nem tud angolul, sok információról lemarad.)

A gépek is nagyon jól lettek megalkotva, mind az animációjuk, mind a karaktermodelljük lenyűgöző, és harcok során bőven kell taktikázni, ha le akarjuk győzni őket. Persze ha jól fejlesztjük Aloy cuccait, idővel felnő a kihíváshoz. Nagyon tetszik a játékban, hogy induláskor főleg lopakodó, megbúvó taktikát kell alkalmaznunk, viszont ahogy erősödünk, egyre kevésbé kell a bokorban lapulnunk. Jól adagolja a játék a nehézségi szintet, bár néha előfordul, hogy keményebb ellenféllel kerülünk szembe. Érdemes a mellékküldetéseket is megcsinálni, sok XP-t, cuccot és háttérsztorit hagyunk ki, ha csak a főküldetést nyomjuk. Én jelenleg 57 óránál járok, már végigvittem a fősztorit és a mellékküldetések tetemes részét, most a DLC-nek nagyjából a felénél járok. Új Játék+ majd később lesz, egyelőre amint itt végzek, elkezdem újra a Forbidden West-tet, az elejétől.

Összességében, aki szereti a nyílt világú játékokat, ahol tényleg arra lehet menni, amerre akarunk, rengeteg érdekes tájat és helyszínt fedezhetünk fel, és mellette a látvány is szemet gyönyörködtető, az nyugodtan vegye meg (gondolom, akinek megvolt, az már frissített rá). Aki még nem játszott esetleg vele, de szereti a nyílt világú játékokat, azoknak is bátran ajánlom kipróbálásra, nem fognak csalódni benne.

Egyedüli pici negatívum, hogy a gyönyörű látványhoz meglehetősen erős vas kell, a Remastered kiadás majdnem dupla annyi helyet foglal a HDD-n, mint az eredeti. Aki 4K felbontásban, maximális részletesség mellett szeretné játszani 60 FPS körül, mindenképp RTX 4080 kategóriájú kártyára lesz szüksége. Cserébe iszonyatosan szép a látvány, ha valami, akkor a képi világ ebben a játékban valóban lenyűgöző.

Mielőtt belekezdenék, el kell mondanom, hogy a Horizon: Zero Dawn (vagyis az előző rész) mindmáig az egyik kedvenc játékom. Így hát egy kicsit elfogult vagyok a Horizon: Forbidden West-tel kapcsolatban is. Már nagyon régóta vártam a PC kiadás érkezését, mert sajnos konzolon nem tudok vele játszani, nem vagyok kontrollerhez szokva. A bemutatókon kívül egyetlen tesztet sem néztem meg a Forbidden West-ről, mivel a Zero Dawn ronggyá játszása után látatlanban is tudtam, hogy 2024-ben ez lesz az egyetlen játék, amit elővételben meg merek venni, nem fogom megbánni.

A grafika mérföldekkel szebb lett, pedig a Zero Dawn még mindig az egyik legszebben kinéző játék, amivel játszottam, a folytatás ezt is tudta überelni. A karakterek, gépek, környezet, mind aprólékosan kidolgozott, ha maximális grafikai beállításon játszunk, garantáltan leesik az állunk. Ok, ehhez kell egy erősebb vas, de ha kevésbe erős gépünk van, a látvány akkor is jobb, mint a legtöbb hasonló játékban.

Hangok terén is nagyon ott van, a gépek hangjai, az emberek beszéde, a környezeti zörejek, a fegyverek dörgése, a robbanások, vagy nyugodt időben a madarak csicsergése, a patak csobogása, ezek mind nagyon ott vannak. Párbeszédek során az animációk nagyon jól eltaláltak, a szinkronszínészek kellően aláfestik a beszédet, jól beleélik magukat a szerepbe. A gépek mozgása és animációja is jó, bár még közel sem láttam mindegyiket - nem szoktam sietni, szeretek felfedezni, 18 órám van benne eddig, de még csak nemrég jutottam el az első Tallneck-ig, amire felmészni továbbra is az egyik legjobb küldetés a játékban.

Az elején picit fura volt, hogy sok helyszínre nem juthatunk be, vagy sok tárgyat nem szerezhetünk meg kellő felszerelés nélkül. Persze ezt pozitív értelemben mondtam, mert szeretek felfedezni, sokszor tévedek olyan helyre, ahová később kellene menni, de hát pont az ad hozzá egy kicsit a hangulathoz, hogy később visszatérjünk ezekre a helyekre, amikor már megvan, ami kell hozzá.

Szintén tetszik, hogy harc közben oda kell figyelnünk, mert ha túlságosan leamortizáljuk az ellenséges robotokat, nem sok értékes holmit szerezhetünk belőlük. Érdemes íjjal és bontó-nyilakkal lelövöldözni az értékesebb darabokat, máskülönben a géppel együtt azok is csak ócskavasnak lesznek jók.

A képességeket eleinte kicsit soknak éreztem, de ahogy haladok előre, látom, szinte majdnem mindre szükség lesz. Az is jó ötlet, hogy a tárgyak - ruhák - is adnak képességeket, illetve erősítik a meglévőket. Emiatt oda kell figyelni, hogy a megfelelő ruhát és fegyvert válasszuk ki ahhoz a képességhez, amit gyakran használunk. Ha jól sakkozunk, sokkal eredményesebben tudunk küzdeni.

Eddig mindössze pár apróság van, amit esetleg negatívumként fel tudok hozni, de tényleg csak nüansznyi dolgok:

1. Pár cselekvéshez nem tudom a jól megszokott billentyűket rendelni, bármit állítok be a menüben, az nem működik. Például én a TAB-ot akartam a fegyverválasztó tárcsához rendelni, be is tudom tenni, mégis, játék közben a TAB a térképet nyitja meg, bármit csinálok. Ezt jó lenne, ha helyrehoznák, mert nehéz megszokni így az új kiosztást.

2. Játék közben, mikor észrevesz (vagy gyanakszik) ránk valami, akkor a képernyő közepén mutatja, hogy éppen mennyire kutat utánunk (sárga-narancs-vörös szint). Ám a Zero Dawn-nal ellentétben itt nem mutatja egy ikonnal a karakterek fölött is, így sokszor nem látom, melyik ellenfél az, amelyik észrevett. Közelről néha beadja, de távolról nem, ez jó lenne, ha mindig működne, sokat segít.

Egyelőre ennyi jutott az eszembe. Mindent összevetve, nálam mindenképp az idei év legjobban várt játéka, mindenkinek ajánlom, aki szereti a nyílt világú, poszt-apokaliptikus játékokat.